Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alapszabály

A NYIRBÁTORI "VASAS" HORGÁSZEGYESŰLET ALAPSZABÁLYA


 

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.


 

1. §.


 

A horgászegyesület neve: Nyírbátori "VASAS” Horgászegyesület /a továbbiakban: egyesület/

Székhelye: 4300 Nyírbátor, Szentvér út 91.

Levelezési címe : 4300 Nyírbátor, Szentvér út 91.

Elektronikus levelezési cím: vasashe@freemail.hu

Működési területe: Magyarország, Nyírbátor.

Vízterülete: Szénaréti víztározó, Papok rétje Múzeumi tó.

Pecsétje: kör alakú, 30 mm átmérőjű, körben "VASAS" Horgászegyesület Nyírbátor-, középen törzsszám: 651 felirattal és hal ábrával.


 

1/A. §.


 

Változásbejegyzési kérelem benyújtása:

a./ A változásbejegyzési kérelem benyújtására az Egyesület elnöke köteles.

b./ A változásbejegyzési kérelem az Egyesület elnökének akadályoztatása esetén az Egyesület titkára nyújtja be.


 


 

2. §.


 

Az egyesület célja:

- A tagság horgász érdekeinek képviselete és szervezése.

- A szabadidő kulturált és hasznos eltöltése a természetben.

- Halfogás sportszerű horgász eszközökkel és módszerekkel.

- Aktív részvétel a természet- és környezetvédelemben, a vizek élővilágának megóvásában és gyarapításában.

- A horgászat és a horgászsport népszerűsítése.


 


 


 

3. §.


 

Az egyesület biztosítja tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket.

Ilyenek egyebek között:

- A horgász sport fejlesztése és népszerűsítése.

- Kedvező horgászati lehetőség megteremtése.

- A társadalmi együttélési és a horgász erkölcs szabályainak tiszteletben tartása, a természet és környezetvédelem feladatainak ellátása, a vizek élővilágának megóvása és gyarapításában való részvétel, együttműködés az e területeken működő állami és társadalmi szervezetekkel.

- A horgászat rendjének és szabályainak betartásának biztosítása, a halállomány védelme. Az orvhorgászat és a horgászrend megsértői elleni küzdelemben együttműködés a rendőri szervekkel.

- A vizek tisztasága feletti őrködés, az ezt szolgáló jogszabályok megtartásának elősegítése.

- Halfogási versenyek rendezése és azokon való részvétel szervezése.


 

4. §.


 

Az egyesület feladatainak eredményes ellátásához igényli a helyi önkormányzat és a gazdálkodó szervezetek erkölcsi és anyagi segítségét, támogatását.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak támogatást nem nyújt.

Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.


 

5. §.

 

Az egyesület részt vehet egyesületek közötti szövetség szervezésében, tagként csatlakozhat ilyen szervezethez.

A szövetség szervezése, abba történő be- vagy kilépés kérdésében a vezetőség dönt.


 

AZ EGYESÜLET TAGJAI


 

6. §.


 

1. Az egyesületnek teljes jogú /18. életévét betöltött/ felnőtt, ifjúsági, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek. Az egyesületnek jogi személy is tagja lehet.

Az egyesületnek csak az lehet a tagja, aki nem áll állami horgászjegy vá1tásának tilalma vagy az egyesületi tagságot kizáró/korlátozó horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt és felvételt nyert az egyesület tagjainak sorába.

Ifjúsági tagként lehet a tagság soraiba felvenni a 14. é1etévét betöltött, de 18 életévét meg nem haladó fiatalt. Felvételükhöz a szülői felügyelet alatt álló fiatal esetében a szülő, gyámság alatt álló fiatal esetében a gyám hozzájárulása szükséges.

A 16. életévét betöltött fiatal kérheti - az ezzel járó anyagi kötelezettségek vállalása mellett - a teljes jogú taggá való felvételét.

Az egyesület teljes jogú tagja az, akit az elnökség felvett és a meghatározott összegű belépési díjat egy összegben megfizette.

 

2. Az egyesület tiszteletbeli tagja olyan természetes személy lehet, aki kimagasló szakmai tudásával segíti az egyesület munkáját. Az egyesület tiszteletbeli tagjává olyan személy válhat, aki:

- Az egyesület célja szerinti területen vagy ahhoz kapcsolódó területen folytat tevékenységet.

- A tiszteletbeli tagságot elfogadja, és akinek tiszteletbeli taggá választásáról az alapszabály rendelkezése szerint a közgyűlés határozatot hozott.

 

A tiszteletbeli tag az egyesület szerveibe nem választható.

 

A tiszteletbeli tag jogai:

- Tanácskozási joggal személyesen vesznek részt az egyesületi taggyűlésen, ahol tanácskozási és javaslattételi joggal élhetnek, észrevételeket tehetnek a működéssel kapcsolatban.

- Részesülhetnek az egyesület által nyújtott kedvezményekben.

 

A tiszteletbeli tag kötelezettsége az alapszabályt betartani, végrehajtani a taggyűlés és az elnökség határozatait.

 

3. Az egyesület pártoló tagja olyan természetese személy lehet, aki:

- Az egyesület pártoló tagja kíván lenni.

- Az egyesület tevékenységét időszakosan, vagy rendszeresen támogatni kívánja, és akinek pártoló taggá választásáról az alapszabály rendelkezése szerint az elnökség határozatot hozott.

A pártoló tag az egyesület szerveibe nem választható, a taggyűlés döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt, köteles betartani az egyesület alapszabályát, végrehajtani a taggyűlés és az elnökség határozatait.

A pártoló tagok jogai:

- A természetes személy pártoló tagok személyesen, jogi személy pártoló tagok pedig képviselőjük útján tanácskozási joggal vesznek részt az egyesület taggyűlésén, ahol javaslatokat, észrevételek tehetnek a működéssel kapcsolatban.

- Részesülhetnek az egyesület által nyújtott kedvezményekben.

 

A pártoló tagok kötelezettségei:

- A vállalt támogatást nyújtani.

 

4. Az egyesület jogi személy tagja az lehet, akivel az egyesület elnöksége a tagsági viszonyáról és annak tartalmáról együttműködési megállapodást kötött.

 


 


 


 


 

A TAGFELVÉTEL


 

7. §.


 

A tagfelvételi/belépési szándékot az egyesület által rendelkezésre bocsátott tagfelvételi/belépési kérelem kitöltésével lehet kérni.

A tagfelvétel kérdésében az elnökség dönt. A tagfelvétel tárgyában hozott döntést a felvételt kérővel /az elutasító döntést indokolással kell közölni.

A kérelmező írásos értesítéséről a gazdasági felelős gondoskodik.

A felvételt elutasító döntés ellen a felvételt kérő fellebbezést nyújthat be - az elutasító döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül- az egyesület közgyűléséhez.

Az egyesület elnöksége az egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván.

A tagok személyére vonatkozó adatok- tagjegyzék - nem nyilvánosak.


 

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI


 

8. §.


 

1. A tagokat - az ifjúsági, pártoló, tiszteletbeli tagokra, jogi személyekre vonatkozó korlátozások kivételével - egyenlő jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.

Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

2. A tagoknak jogukban áll:

a./ Az egyesülettől állami horgászjegyet igényelni.

b./ Az állami horgászjegy birtokában területi engedélyt váltani és az abban megjelölt vízterületen horgászni.

c./ A közgyűlés - felhatalmazása alapján az elnökség - meghatározza a kezelésében lévő vízterületre kiadható éves területi engedélyek számát és annak feltételeit.

d./ Tagfenntartási státuszt igényelni.

e./ A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetőek.

Az elnökség - felhatalmazása alapján az elnök - megtagadhatja a területi engedély kiadását annak a tagnak, vagy vendéghorgásznak, aki az alapszabály rendelkezéseit - különös figyelemmel az 5. pontban és a horgászrendben foglaltakra - megszegi, vagy az abban foglaltakkal ellentétes magatartást tanúsít.

3. Az egyesület teljes jogú tagjait a közgyűlésen tanácskozási és szavazati jog illet meg. Az irányadó jogszabályokban meghatározottak alapján az egyesület bármely tisztségére megválaszthatók.

4. Az ifjúsági, pártoló, a nem teljes jogú tagok szavazati joggal nem rendelkeznek, és tisztségekre nem választhatók. A közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.


 

5. A tagok kötelesek:

a./ Az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

b./ Védeni az egyesület tulajdonát, a rendes tagok (teljes jogú tagok) részére megállapított tagdíjat és egyéb díjakat az egyesület pénztárába határidőn belül /a tárgyév első évi rendes közgyűléséig, legkésőbb a tárgyév március 3 l-éig/ befizetni.

c./ Az egyesületekről szóló törvényben foglaltakat, a horgászatról szóló jogszabályok rendelkezéseit, az Országos Horgászrendben foglaltakat, az egyesület vízterületére érvényes előírásokat betartani és megtartatni.

d./ Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását, és az egyesület tevékenységét.

e./ A fogási naplót a hatályos törvényi szabályozás szerint kell vezetni és a jogszabályban megállapított határidőig az egyesület elnökségének megküldeni/leadni. Aki ezen kötelezettségét elmulasztja, területi engedélyt nem kaphat mindaddig, míg mulasztását nem pótolta egyidejűleg a közgyűlés által megállapított késedelmi díj megfizetésével együtt.

f./ Az egyesület vízterülete és a part menti terület tisztasága felett őrködni. Az esetleges vízszennyeződéssel kapcsolatos tapasztalataikat az egyesület elnökségével haladéktalanul kötelesek közölni.

g./ Tartózkodni, minden olyan magatartástól, amely az Egyesület céljaival ellentétes, sérti, vagy veszélyezteti az Egyesület érdekét, hírnevét.

6./ Az a tag, aki a meghatározott ideig nem fizeti be az előírt tagdíjat és az egyéb fizetési költségét nem rendezte, azt az elnökség írásban felszólítja a jogkövetkezményekre történő egyidejű figyelmeztetéssel a befizetésre, és ha ezt az érintett tag nem teszi meg az előírt határidőben, a tagság soraiból törölhető.


 

A TAGSÁG MEGSZŰNÉSE


 

9. §.


 

1. Az egyesületi tagság megszűnik:

a./ A tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.

b./ A tag kilépésével.

c./ A tagsági jogviszony feltételeinek megszűnésével és felmondásával.

d./ A tag kizárásával.

2. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal

bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

3. A tagsági jogviszony feltétele és felmondása:

- Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában:

 

a) elfogadja az Egyesület céljait,

b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát,

c) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és

d) vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését.

 

Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt.

 


 

4. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület

céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai:


 

Figyelmeztetés és eltiltás:

 

- A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.

 

- A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy a titkár javaslatára a közgyűlés rendeli el.

 

- A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

 

- A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.

 

- A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény

alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.

 

- A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.

 

- Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.

 

- A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően - figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.

 

- A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

 

- A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes

törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.


 

A tag kizárása:

 

- A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

 

- A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el.

 

- A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke, vagy az Egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

 

- A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.

 

- A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény

alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.

 

- A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.

 

- Az összehívott közgyűlés a megvitatott, illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.

 

- A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

 

- A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat

felülvizsgálatát.


 

5. A közgyűlés - annak két ülése között az elnökség - előzetes felhívás és mérlegelés nélkül, haladéktalanul törli az egyesület tagjai közül és a tagjegyzékből azt a tagot, aki:

a) A tagsággal összefüggő fizetési kötelezettségét határidőben /a tárgyév első közgyűléséig, de legkésőbb március 31-éig, új tag esetében a felvétel napjától számított 10 napon belül/ nem teljesíti, a 8. §. 6 bekezdése szerint tagsági joga megszűnik.

b) A tagsági kötelezettségeit elhanyagolja, vagy megszegi, az egyesület céljával /2.§./ ellentétes magatartást tanúsít.

c) Állami horgászjegy váltásának tilalma alatt áll.

d) Akivel szemben horgászattal/halászattal összefüggésben elkövetett jogszabálysértés miatt a hatóság / bíróság, halászati-, szabálysértési-, stb. / a legutóbbi közgyűléstől számított három éven belül marasztaló határozatot hozott, vagy bírság/büntetés kiszabása nélkül vétkességét megállapította.

6. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag köteles megfizetni a tárgyévi tagdíj és kapcsolódó díjak időarányos részét. Az egyesület a hátralékos tagsági díj és egyéb követeléseit polgári peres úton is érvényesítheti.


 

AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSÜK


 

9/A. §.


 

1. Az egyesület legfontosabb működési elve a demokratizmus és az önkormányzatiság.

2. Az egyesület vezető szerveit a tagok összességét alkotó közgyűlés választja. A választás 5 /öt/ évi időtartamra szól. A megválasztottak a közgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A megválasztottak, ha választott megbízásuknak nem tesznek eleget, a közgyűlés által bármikor visszahívhatóak.


 

3. Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés,

b./ elnökség,

c./ felügyelő bizottság,

d./ fegyelmi bizottság.

4. Az elnökség, a felügyelő bizottság, és a fegyelmi bizottság tagjai nem lehetnek egymással közeli hozzátartozói viszonyban. A közeli hozzátartozói viszonyra a Ptk-ban foglalt rendelkezések az irányadóak.

5. Az elnökség és a bizottságok tagjaivá csak büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet választani. A büntetlen előéletet az érintett tag személyes nyilatkozattal, vagy hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolhatja.


 

A KÖZGYŰLÉS


 

10. §.


 

1. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

2. A közgyűlés:

a./ Megállapítja, módosítja az egyesület alapszabályát.

b./ Az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása.

c./ Megválasztja az egyesület tisztségviselőit, közöttük:

- Az elnökség /7 tagból áll/: elnök, alelnök, titkár, gazdasági felelős, horgászmester, környezetvédelmi- és ifjúsági felelős, versenyfelelős.

- A felügyelő bizottságot /3 tagból áll/: elnök és 2 tag.

- A fegyelmi bizottságot /5 tagból áll/: elnök és 4 tag.

d./ Megállapítja az évi tagdíjat, az egyesület költségvetését, a zárszámadást és a vagyonmérleget elfogadja, felhatalmazza a vezetőséget a megállapított költségvetés keretében az egyes rovatok közötti átcsoportosításra.

e./ Beszámoltatja az elnökséget, megtárgyalja az elnökség éves beszámolóját, jóváhagyja munkaprogramját.

f./ Megsemmisíti az elnökség és a bizottságok jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző rendelkezéseit.

g./ Beszámoltatja a felügyelő bizottságot és a fegyelmi bizottságot a végzett munkájáról.

h./ Másodfokon eljár a tisztségviselők /vezetőség, felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság tagjai/ fegyelmi ügyében.

i./ Megállapítja - az országos horgászrendben és a halászati ütemtervben foglaltak figyelembevételével - az egyesület vízterületére a horgászrendet, a területi és a napi jegyek árát.


 

A KÖZGYŰLÉS MŰKÖDÉSE


 

11. §.


 

1. Az egyesület rendes /munkaterv szerinti/ és rendkívüli közgyűlést tarthat. A közgyűlés összehívásáról a napirendek ajánlásával az elnök, akadályoztatása esetén a titkár dönt.

a./ A közgyűlést az elnök- akadályoztatása esetén a titkár - írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére, vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze.

 

A közgyűlést közzététellel, (elektronikus, webes felületen) vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen.

A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.

 

b./ rendkívüli közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén a titkár a napirendi javaslat közlése mellett, legalább 15 napos határidővel hívhat össze.

c./ rendkívüli közgyűlést kell összehívni a bizottságok kezdeményezésére, vagy ha az egyesület felnőtt tagjainak legalább 1/3-a a napirendi javaslat megjelölésével írásban kéri. Ebben az esetben az elnök- akadályoztatása esetén a titkár a közgyűlést 15 napon belül köteles összehívni.


 


 


 


 

A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

A közgyűlés nem nyilvános

A meghívónak tartalmaznia kell:

- Az Egyesület nevét és székhelyét.

- Az ülés idejének és helyszínének megjelölését.

- Az ülés napirendjét.

 

d) Azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.

A közgyűlésen a meghívóban javasolt napirendi pontokat és a tagoknak azokat az indítványait lehet megtárgyalni, amelyeket a közgyűlést legalább 8 nappal megelőzően az elnök kezéhez, vagy címére ajánlott levélben alapos indokkal benyújtottak.

A közgyűlésen a tag kezdeményezésére a meghívóban nem szereplő napirendet is fel lehet venni tárgysorozatba, amennyiben a kezdeményezéshez a közgyűlésen megjelent tagok egyhangúan hozzájárulnak.

2. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező felnőtt tagok több mint fele jelen van. A vezetőség és a bizottságok határozatképességére ugyanezen szabályok az irányadóak.

3. Ha a közgyűlést határozatképtelenség miatt az eredetileg összehívott időpontban nem lehet megtartani, akkor az ugyanazon a napon és helyen, de egy későbbi időpontra az eredeti napirendi pontokkal ismételten összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

4. A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, ez utóbbi akadályoztatása esetén a rangidős vezetőségi tag vezeti. A közgyűlés az ülés vezetésére esetenként tagjai közül levezető elnököt választhat.

Az elnök az ülés vezetése során megállapítja a közgyűlés határozatképességét, előterjeszti a tárgysorozati javaslatot, megnyitja és lezárja az egyes napirendek fölötti vitát, a döntést igénylő kérdésekben elrendeli a szavazást, megadja és megvonhatja a szót, berekesztheti a közgyűlést.

5. A közgyűlés rendjének és demokratikus működésének biztosítása érdekében az elnök rendfenntartó intézkedéseihez a közgyűlésen résztvevők kötelesek alkalmazkodni. Az elnöknek joga és kötelessége figyelmeztetni és rendre utasítani azt a tagot, aki magatartásával a közgyűlés rendjét zavarja. Indokolt esetben az ilyen tagot a közgyűlésről való távozásra szólíthatja fel, egyben az ügyet a fegyelmi bizottság elé utalhatja.

6. A napirend/tárgysorozat tárgyalása során a tagok hozzászólhatnak, javaslatot, indítványt tehetnek.

A tagok egy-egy ügyhöz csak egyszer szólhatnak hozzá, az indítványozót azonban zárszó illeti meg /a felszólalások után/a vita lezárása előtt

7. A vita lezárása után a döntést igénylő kérdésekben a közgyűlés szótöbbséggel határoz. Minden teljes jogú tagot szavazati jog illet meg kivéve azokat a tagokat akik az alapszabályban meghatározott okból szavazati jogukat a közgyűlés döntése alapján nem gyakorolhatják. A szavazati jogát a tag csak személyesen gyakorolhatja. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.


 


 

A közgyűlés határozathozatala:

- Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes

szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

- Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

- Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.


 

8. A határozathozatal nyílt szavazással történik. Személyi kérdésekben - ha a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok legalább l/3-a a kéri - titkos szavazást kell tartani. A titkos szavazást a közgyűlés által választott 5 tagú szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

9. Az egyesület vezető szerveinek /tisztségviselőinek/ megválasztására a közgyűlés 5 tagú jelölőbizottságot /elnök és 4 tag/ a választás megszervezésére és lebonyolítására 5 tagú szavazatszámláló bizottságot /elnök és 4 tag/ választ.

10 A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyének, és időpontjának rögzítését, a megjelent felnőtt és ifjúsági tagok, valamint a szavazati joggal rendelkező tagok számát, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalásba vett napirendi pontokat, és a napirendre vonatkozó elutasított kezdeményezéseket, a felszólalások lényegét, a közgyűlés által meghozott döntéseket, a levezető elnök és a jegyzőkönyvezető, valamint két jegyzőkönyv hitelesítő aláírását. Ezen túlmenően a jegyzőkönyvben rögzíteni kell minden olyan közgyűlésen történt eseményt, amelyet az egyesület elnöke és a bizottságok elnökei indokoltnak és szükségesnek tartanak.

A jegyzőkönyvet a közgyűlést követően haladéktalanul, de legkésőbb 10 napon belül el kell készíteni, s azt legkésőbb további 10 napon belül meg kell küldeni a felügyeleti szervnek. További egy példányt az egyesület elnökének kell átadni, a harmadik példányát az egyesület irattárában kell elhelyezni.


 

A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGE


 

11./A. §.


 

1. Az elnök /alelnök/ akadályoztatása esetén a titkár köteles 15 naposa határidővel a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:

a) Az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi.

b) Az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni.

c) Az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

2. Az 1. pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó

körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.


 

3./

a./ Bizottság kezdeményezésére.

b./ Az egyesület felnőtt tagjainak legalább 1/3-a a napirendi javaslat megjelölésével írásban kéri.


 

4./ Felügyeleti szerv a napirend megjelölésével indítványozza. A közgyűlés csak azt a napirendi pontot tárgyalhatja, amely miatt azt összehívták.


 

ELNÖKSÉG


 

12. §.


 

Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az ügyvezetési tevékenységet az Egyesület érdekének megfelelően köteles ellátni.

1. Kitűzi a közgyűlés időpontját, összeállítja tárgysorozatát és gondoskodik a közgyűlési döntések végrehajtásáról.

2. Gondoskodik a közgyűlés által megállapított költségvetés végrehajtásáról. A költségvetés egyes rovatai között indokolt esetben előirányzat átcsoportosítást hajthat végre.

3. Dönt a tagfelvételi és törlési kérdésekben.

4. Meghatározza, hogy a vezetőség egyes tagjai milyen szakfeladatot látnak el.

5. Első fokon eljár a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyében, másodfokon eljár az egyesület - választott tisztséget betöltők kivételével - tagjai fegyelmi ügyében.

6. Gazdálkodik az egyesület kezelésében lévő vízterületen, azt rendszeresen halasítja.

7. Szükség esetén dönt a horgászhelyeknek a tagok közötti elosztásáról.

8. Megállapítja a halfogási versenyeknek és más rendezvényeknek az időpontját, a verseny feltételeit, díjait, kijelöli rendezőit és bíráit, a verseny lebonyolítására indokolt esetben 3 tagú versenybizottságot alakít.

9. Kijelöli az egyesület verseny csapatát és vezetőjét a MOHOSZ, és a Megyei Szövetség‚ vagy más által szervezett halfogó versenyvre.

10. Javaslatot készít:

a./ Az egyesület kezelésében lévő vízterületre kiadható területi engedélyek számának és árának megállapítására.

b./ Az egyesület kezelésében lévő vízterület horgászrendjére.

c./ Tiszteletdíjak, jutalmak, versenydíjak megállapítására.

11. Tiszteletjegyet, vendéghorgászatot biztosíthat a támogató személyek és szervezetek számára.

12. A megyei halászati felügyelő bevonásával állományfelmérő halászatot végezhet.

13. A közgyűlés két ülése között - halaszthatatlan és rendkívüli esetben - dönthet a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben, amelyekről a soron kővetkező közgyűlésen köteles beszámolni. A vezetőség ilyen döntéseit a közgyűlés megerősítheti, megváltoztathatja, megsemmisítheti.

14. Az elnökség szükség szerint, de évenként legalább két rendes ülést tart. Soron kívüli /rendkívüli ülést kell tartani, ha:

- Az elnökségi tagok legalább 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kéri.

- Egyesület elnöke, vagy felügyelő bizottsága szükségesnek tartja.

15. Az elnökségi ülését az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és vezeti.

16. Az elnökségi ülésre meg kell hívni a felügyelő és a fegyelmi bizottság elnökét is.

17. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell készíteni.

18. Minden olyan ügyben dönt, ami nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe.

 

 

12/A. §.

 

 

A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE

 

 

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

 

12/B. §.

 

A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK FELELŐSSÉGE JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉS ESETÉN

 

1, Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag, vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

2, Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.


 

12/C. §.

TITOKTARTÁSI ÉS FELVILÁGOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG

 

1, A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

 

2, A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

 

12/D.§

 

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE ÉS JEGYZÉSE

 

1. Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el.

2. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

3. A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnál bejelenteni.

12/E.§

 

A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ MEGBÍZATÁS MEGSZŰNÉSE

 

1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével,

c) visszahívással,

d) lemondással,

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges

körben történő korlátozásával,

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok

bekövetkeztével.

 

2. Az Egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető

tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A közgyűlés, mint legfőbb döntéshozó szerv, a megfelelő módon meghozott határozatával bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja a vezető tisztségviselőt, így szüntetvén meg annak megbízatását. A visszahívás egyoldalú, a vezető tisztségviselőhöz intézett jognyilatkozat, amely akkor is kiváltja a célzott joghatást (a tisztség megszűnését), ha azt a címzett vezető tisztségviselő nem fogadja el. A visszahívást írásban kell közölni a vezető tisztségviselővel.

A visszahívást az Alapszabály nem köti feltételekhez, ezért a legfőbb döntéshozó szerv belátásán múlik, mikor, milyen feltételek mellett, milyen okból él ezzel a jogával. Ez azt is jelenti, hogy a legfőbb döntéshozó szerv szabja meg a visszahívás hatályát, vagyis hogy a visszahívás milyen időponttól szünteti meg a tisztségviselő megbízatását.

A visszahívás eszközével akkor érdemes élni, ha a tagság úgy véli, a vezető tisztségviselő tevékenysége nem szolgálja a tagság érdekeit, ha megrendült a belé vetett bizalom, és nem várható el, hogy a mandátum lejártáig megtartsák tisztségében. A legfőbb döntéshozó szerv nem köteles megindokolni a döntését, így ezzel kapcsolatban nem tehető vitássá az sem, vajon kellő alappal hozta-e meg a visszahívásról szóló határozatát. (A célszerűtlen vagy egyenesen hibás döntés sem támadható meg.) Arra természetesen lehetőség van, hogy a vezető tisztségviselő jogsértésre. jogszabályba, vagy az Alapszabály rendelkezéseibe ütközésre hivatkozással bíróság előtt megtámadja a döntést, amennyiben ennek törvényi feltételei fennállnak.

 

 

3. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik

vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor

lemondhat.

4. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő

kijelölésével, vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított

hatvanadik napon válik hatályossá.

 

5. A tisztségviselői jogviszony megszűnése esetén a volt tisztségviselő köteles megfizetni a tárgyévi területi engedély kedvezmény időarányos részét. Az egyesület a hátralékos követeléseit polgári peres úton is érvényesítheti.

 

AZ EGYESÜLET ELNÖKE ÉS ALELNÖKE


 

13. §.


 

Az egyesület elnöke:

a./ Az egyesület törvényes képviseletét ellátja, jogát önállóan gyakorolja, képviseli az egyesületet más szervezetek és személyek előtt. Küldöttként képviseli az egyesületet a Megyei Szövetségben.

b./ Összehívja a közgyűlést és a vezetőségi üléseket, azokon levezető elnököt választhat. Határozathozatalnál, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő.

c./ A költségvetés keretein belül utalványozza a kiadásokat.

d./ Érkezteti az egyesülethez érkező postai küldeményeket, kiadmányozza az egyesület kimenő iratait, aláírja a jogot szerző és kötelezettséget vállaló egyesületi iratokat.

e./ A vezetőség felhatalmazása alapján dönthet a tagfelvétel kérdésében.

f./ Aláírja a tagsági igazolványokat és a területi engedélyeket.

g./ A gazdasági felelős jelentése alapján intézkedik a tagdíj hátralékok és egyéb díjak behajtása iránt.

h./ Kapcsolatot tart a hatóságokkal, támogató, társ és egyéb szervekkel.

i./ Gondoskodik a jogerős fegyelmi határozatok végrehajtásáról.

j./ Minden olyan feladat ellátása, melyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

k./ Az elnököt munkájában az alelnök és a titkár segíti, akadályoztatása esetén az alelnök, ez utóbbi akadályoztatása esetén a titkár helyettesíti.


 

AZ EGYESÜLET TITKÁRA


 

14. §.


 

1. Az egyesület titkára:

a./ Eljár az egyesület közérdekű ügyeiben.

b./ Előkészíti a közgyűlés és az elnökség elé kerülő ügyeket és ott a más tisztségviselő feladatkörébe nem tartozó ügyeket előadja.

c./ Elnökségi ülésen ( közgyűlésen ) vezeti a jegyzőkönyvet, gondoskodik annak határidőben való elkészítéséről, az illetékesekhez történő megküldéséről.

d./ Végzi az egyesület írásbeli teendőit, kezeli az egyesület irattárát.

e./ Az elnök megbízásából aláírja az egyesület leveleit, kivéve azokat, amelyek aláírását az elnök magának tartja fenn.

f./ Szervezi az egyesület rendezvényeit.

g./ Beszedi a fogási naplót, az eredményeket feldolgozza, kiértékeli és azokról az elnökségnek, a közgyűlésnek, valamint a felügyelő bizottságnak jelentést ad.


 

AZ EGYESÜLET GAZDASÁGI FELELŐSE


 

15. §.


 

1. Gazdasági felelős feladatai:

a./ Intézi az egyesület gazdálkodási feladatait, vezeti a gazdálkodással/könyveléssel kapcsolatos nyilvántartásokat, gondoskodik a könyvelés, a különböző elszámolások állammal szembeni kötelezettségek teljesítésének naprakészségéről.

b./ A gazdálkodással kapcsolatos időszerű és aktuális feladatokról, azok állásáról, eredményéről, az egyesület vagyoni helyzetéről beszámol az elnöknek, az elnökségnek és a közgyűlésnek.

c./ Elkészíti az éves költségvetés tervezetét, a zárszámadást és vagyonmérleget és azokat az elnökség, majd a közgyűlés elé terjeszti.

d./ Versenyek és rendezvények lebonyolításában aktívan részt vesz.


 

A HORGÁSZMESTER


 

16. §.


 

1. A horgászmester feladatai:

a./ gondoskodik:

- A horgászatra vonatkozó jogszabályok és a horgászrend betartásáról.

- Az egyesület halállományának és élőhelyének védelméről.

- Végrehajtja a haltelepítéseket.

- Szabálytalan horgászat, vagy tettenérés esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

b./ Halászati őrök, társadalmi halőrök, egyesületi ellenőrök munkáját szervezi és irányítja, szükség esetén elkészíti a megfelelő beosztásokat, vezényléseket, segíti azok munkáját.

c./ Ellenőrzi és ellenőrizteti a vizek tisztaságát, szükség esetén elvégzi/végezteti a vizek gyógyszeres, vagy egyéb kezelését, télen gondoskodik a befagyott tó szakszerű lékeléséről, levegőztetéséről.

d./ Szükség esetén a horgászhelyek elosztására javaslatot tesz az elnökségnek.

e./ Beszedi a fogási naplót, az eredményeket feldolgozza, kiértékeli és azokról az elnökségnek, a közgyűlésnek, valamint a felügyelő bizottságnak jelentést ad. A fegyelmi bizottságnak írásban jelzi a nem időben leadott fogási naplót.

f./ Folyamatosan ellenőrzi a horgászhelyek állapotát, indokoltság esetén azonnal intézkedik, a szükséges munkálatokat elvégzi/elvégezteti.

g./ Versenyek és rendezvények szervezésében és lebonyolításában aktívan részt vesz.


 

KÖRNYEZETVÉDELMI- ÉS IFJUSÁGI FELELŐS


 

17. §.


 

1 A környezetvédelmi- és ifjúsági felelős feladatai:

a./ Őrködik az egyesület kezelésébe tartozó vízterület és a part menti terület tisztasága felett. Az észlelt szennyeződéseket haladéktalanul köteles jelenteni.

b./ Karbantartja a tó környezetét, környezetének tisztaságát, a szeméttárolókat, indokoltság esetén azonnal intézkedik, a szükséges munkálatokat elvégzi/elvégezteti.

c./ Szervezi és irányítja a fásítást, a fák és a növényzet védelmét, a kulturált környezetvédő magatartás kialakítását, a környezetszennyező magatartást tanúsító horgászok rendszabályozását. Az ilyen magatartást tanúsító horgász ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

d./ Nyáron gondoskodik a tó zsilipjének, illetőleg a tó bevezető, elvezető árkainak - az egyesület területén belüli - tisztán tartásáról.

e./ Szervezi és irányítja a társadalmi munkákat, a fűnyírást és a nádvágást.

f./ Ifjúság felelősi tisztségében gondoskodik az ifjúsági tagok és gyermekhorgászok szakismereteinek bővítéséről, sportszerű magatartásra és a természet szeretetére neveli őket.

g./ Az ifjúsági tagok közül kijelöli /a horgászmesterrel együttműködve/ az ifjúsági társadalmi halőröket és munkájukat szervezi és felügyeli.

h./ Az ifjúsági halfogó versenyek, szellemi vetélkedők szervezésében és rendezésében a versenyfelelőst támogatja.

i./ Beszámol az elnökségnek és a közgyűlésnek az ifjúsági csoport életéről, javaslatot tesz annak kiszélesítésére.

j./ Versenyek és rendezvények lebonyolításában aktívan részt vesz.


 


 


 


 

VERSENYFELELŐS


 

18. §.


 

1. A versenyfelelős feladatai:

A halfogási-, és a horgászattal kapcsolatos egyéb versenyek, vetélkedők rendezése.

A rendezvények, versenyek lebonyolítására, díjainak megállapítására, valamint a rendezők és bírók kijelölésére javaslatot tesz az elnökségnek.

a./ Biztosítja a rendezvényekhez, versenyekhez szükséges eszközöket, kellékeket, alapanyagokat.

b./ Előkészíti az egyesület rendezvényeinek, versenyeinek programját /versenyszabályzat/ és gondoskodik azok program szerinti szabályos lebonyolításáról.

c./ Horgászverseny alkalmával kijelöli/kijelölteti, és a versenyzés idejére számmal látja el a horgászhelyeket.

d./ Végzi a rendezvényhez kapcsolódóan a külső és belső kommunikációkat.

e./ Fő szervezője és lebonyolítója a rendezvényeknek és a versenyeknek.

f./ A megyei és egyéb szintű halfogási versenyekre, vetélkedőkre küldendő egyesületi versenycsapat összeállítására javaslatot tesz az elnökségnek.

g./ A szükséges mértékig segíti a Horgászmester és a Környezetvédelmi - és Ifjúsági felelős munkáját.


 

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG


 

19. §.

1. A felügyelő bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek az elnökség, illetve a fegyelmi bizottság tagjai.

2. A felügyelő bizottság köteles figyelemmel kísérni és ellenőrizni az alapszabályban foglaltak hatályosulását.

3. A felügyelő bizottság bármikor megvizsgálhatja az egyesület pénz és vagyonkezelését. A számadási év elteltével köteles részletesen felülvizsgálni a zárszámadást, a vagyonmérleget, a vonatkozó okmányokat, naplókat és egyéb iratokat. A vizsgálat eredményéről a közgyűlésnek jelentést kell adni. Az ellenőrzésekről feljegyzést, az intézkedést kívánó megállapításokról, vagy erre irányuló indítványokról jegyzőkönyvet köteles készíteni.

4. Ha a felügyelő bizottság ellenőrzése során hiányosságot állapít meg, arról haladéktalanul tájékoztatja az elnököt, súlyosabb esetben a közgyűlést. Erre irányuló indítványa alapján a közgyűlést össze kell hívni. A felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz a vezetőségi üléseken.

19./A. §.

 

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával, vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

A FEGYELMI BIZOTTSÁG


 

20. §.


 

1. A fegyelmi bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek az elnökség, illetve a felügyelő bizottság tagjai.

2 A fegyelmi bizottság első fokon eljár az egyesület tagjai /kivéve a fegyelmi bizottság tagjai/ fegyelmi ügyében.

3. A fegyelmi bizottság eljárására a közgyűlés által elfogadott fegyelmi szabályzatban foglaltak az irányadóak.

4. A fegyelmi bizottság rendszeresen tájékoztatja az egyesületi tagok fegyelmi helyzetéről és a fegyelmi eljárások gyakorlatáról a vezetőséget, illetőleg a közgyűlést.

5. A fegyelmi bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz a vezetőségi üléseken.


 

AZ EGYESÜLET JOGI SZEMÉLYISÉGE ÉS VAGYONA


 

21/A. §.


 

1. Az egyesület jogi személy.

a, A jogi személy jogképes, jogai és kötelezettségei lehetnek.

b, A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet.

 

2. Az egyesület tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal / tagdíjakból, egyéb díjakból az egyesület alapszabály szerű tevékenységéből, valamint az esetleges vállalkozói, társadalmi és egyéb szervezetek magánszemélyek támogatásából, illetőleg egyéb adományokból áll/ rendelkezik.

3. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

4. A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha:

- A tagok kimondják megszűnését.

- Az arra jogosult szerv megszünteti.

Feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

 

5. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

 

6. A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.

 

7. Az egyesület alapszabálya, vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá az egyesületi szervek és a tagok egymás közti jogviszonyából eredő jogvitákra állandó, vagy eseti választott bíróság eljárását kötheti ki.

 


 

AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE


 

22. §.

1. Az egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó jogszabályok alapján törvényességi ellenőrzést gyakorol.

2. Az egyesület bejegyzésére/nyilvántartására vonatkozó kérelmet az elnök köteles / a szükséges mellékletekkel együtt / benyújtani a Nyíregyházi Törvényszéknek. Ugyancsak meg kell küldeni a Nyíregyházi Törvényszéknek minden olyan jegyzőkönyv és egyéb iratot, amely a bírósági nyilvántartásban az egyesület adatait illetően változást eredményezett.

23. §.

Ezen alapszabály módosítás - az egységes szerkezetbe foglalt alapszabállyal együtt - a közgyűlés általi elfogadásának más napján lép hatályba. Egyidejűleg a 2015. június 07-én elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt alapszabály hatályát veszti.


 

24. §.

A hatályos tagjegyzék a hatályos alapszabály melléklete.


 

Záró rendelkezés:

 

Az egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak.


 

Nyírbátor, 2016. február 28.


 

Bauer János Róbert Hitelesítők: Suba Gergő

elnök 4300 Nyírbátor, Ifjúság u. 11.

4300 Nyírbátor, Szentvér út 91.

Kecskés Attila

4375 Piricse, Ifjúság u.2.


 


 

ZÁRADÉK

Az alapszabályt a közgyűlés 2006. január 29.-én, az 1 sz. módosítást 2007.01.18.-án, a II. sz. módosítást a 2009. január 25.-én, a 1./ sz. módosítást 2012. július 29-én, III. sz. módosítást 2013. január 20.-án. IV. sz. módosítást 2014. március 30.-án. V. sz. módosítást a 2014. augusztus 24. – én megtartott rendkívüli ülésén fogadta el. A VI. sz. módosítást a 2015. január 11. – én megtartott rendkívüli ülésén fogadta el. A VII. sz. módosítást a 2015. június 07 - én megtartott rendkívüli ülésén fogadta el. A VIII. sz. módosítást a 2016. február 28-án megtartott rendes ülésén fogadta el. A módosításokkal egységes szerkezetben foglalt alapszabály 2016. február 28-tól hatályos.


 

Nyírbátor, 2016. február 28.


 

Bauer János Róbert

elnök


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 

"VASAS" HORGÁSZEGYESÜLET

NYÍRBÁTOR, 4300 SZENTVÉR ÚT 91.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A L A P S Z A B Á L Y

---------------------------------------------------------------

 

/ Hatályos: 2016. február 28.-tól /

-------------------------------------------

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ZÁRADÉK:

A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a közgyűlés 2016. február 28-án megtartott rendes ülésén fogadta el.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------